Természetes kincsek a „feltámadó növényekből”
– miért izgalmasak az orvostudomány és a kozmetika számára?
A természet egyik legkülönlegesebb jelensége, hogy bizonyos növények képesek teljes kiszáradás után is „feltámadni”. Ezeket hívjuk resurrection plants, vagyis feltámadó növényeknek. Amikor újra vízhez jutnak, rövid időn belül visszanyerik normál működésüket. Ez a különleges képesség nemcsak a növény túlélését biztosítja, hanem olyan molekuláris mechanizmusokra is ráirányítja a figyelmet, amelyek az emberi egészség és a kozmetika szempontjából is értékesek lehetnek.
Miért különlegesek?
A feltámadó növények sejtjeiben nagy mennyiségben találhatók védő metabolitok:
Cukrok (szacharóz, trehalóz, raffinóz) → stabilizálják a membránokat és fehérjéket kiszáradáskor, vízmegkötő hatásuk is van
Polifenolok és flavonoidok → antioxidáns pajzsként működnek, gátolják a szabadgyökök károsító hatását.
Antioxidánsok (pl. aszkorbinsav, glutation, karotinoidok) → védenek oxidatív stressz és UV-sugárzás ellen.
Gyógyászati és kozmetikai lehetőségek
Az utóbbi években egyre több kutatás mutatta ki, hogy a resurrection növényekből készült kivonatok biológiailag aktívak:
Antibakteriális és antivirális hatás: például a dél-afrikai Myrothamnus flabellifolia polifenoljai gátolták a HIV-1 reverz transzkriptáz enzimét, illetve, a herpeszvírus fertőzését.
Bőrregeneráló hatás: a Balkánon honos Haberlea rhodopensis kivonata emberi bőrsejteken fokozta a kollagén és elasztin termelést, védelmet nyújtott az UV okozta károsodással szemben, és önkénteseknél is növelte a bőr rugalmasságát.
Daganatellenes aktivitás: a Selaginella tamariscina biflavonoidja, az amentoflavon, bizonyítottan apoptózist indított el különféle daganatsejtekben, és antibakteriális, valamint gombaellenes aktivitással is rendelkezett.
Gyomorvédelem: a mexikói sivatagban élő Selaginella lepidophylla metanolos kivonata gátolta a Helicobacter pylori baktérium növekedését, amely a gyomorfekély és a gyomorrák egyik fő kórokozója.
Érdekesség, hogy a Selaginella lepidophylla fajból készült a Jericine nevű vizes kivonat, amelyet a kozmetikai iparban ajánlanak anti-aging és hidratáló krémek összetevőjeként. Fontos azonban hangsúlyozni: ez a 2014-es cikk még nem közöl humán klinikai bizonyítékokat, csupán a potenciális és javasolt alkalmazásról számol be.
Kutatási kihívások
A legtöbb eredmény jelenleg laboratóriumi vagy állatkísérletes szinten ismert. Sokszor teljes növényi kivonatokat vizsgáltak, és nem mindig tudjuk pontosan, melyik molekula felelős a hatásért. A növények ritkasága és nehéz termesztése miatt a fenntartható előállítás is kihívást jelent. A jövő egyik ígéretes iránya a szintetikus biológia, amely lehetővé teheti, hogy ezeknek a növényeknek a bioaktív anyagait mikroorganizmusokban állítsuk elő.
Összegzés
A több mint 1300 ismert resurrection növényből mindössze néhány faj biokémiai összetételét vizsgálták részletesen. Az eddigi adatok azonban elég ígéretesek: ezek a növények valószínűleg az orvostudomány és a kozmetika jövőbeli „szuper-összetevőinek” forrásai lehetnek. Antioxidáns, antibakteriális, antivirális és daganatellenes tulajdonságaik mellett különösen vonzóak a bőrápolásban, ahol a hidratálás, sejtvédelem és anti-aging hatások miatt kaptak kiemelt figyelmet.
Forrás:
Gechev, T. S., Hille, J., Woerdenbag, H. J., Benina, M., Mehterov, N., Toneva, V., Fernie, A. R., & Mueller-Roeber, B. (2014). Natural products from resurrection plants: Potential for medical applications. Biotechnology Advances, 32(6), 1091–1101.
Imrich Vanda
